<?xml version='1.0' encoding='UTF-8'?><?xml-stylesheet href="http://www.blogger.com/styles/atom.css" type="text/css"?><feed xmlns='http://www.w3.org/2005/Atom' xmlns:openSearch='http://a9.com/-/spec/opensearchrss/1.0/' xmlns:georss='http://www.georss.org/georss' xmlns:gd='http://schemas.google.com/g/2005' xmlns:thr='http://purl.org/syndication/thread/1.0'><id>tag:blogger.com,1999:blog-4678210335927274615</id><updated>2012-02-16T14:06:34.096-08:00</updated><category term='පබැඳූම්'/><category term='සිතන්නට යමක්.'/><category term='මගෙ තනිකම‍'/><title type='text'>යතුරුපුවරුව (The keyboard)</title><subtitle type='html'>යතුරු පුවරුවක අකුරු රටාවට නිමකල මනෝ රාජ්‍යය...</subtitle><link rel='http://schemas.google.com/g/2005#feed' type='application/atom+xml' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/feeds/posts/default'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/4678210335927274615/posts/default?max-results=100'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/'/><link rel='hub' href='http://pubsubhubbub.appspot.com/'/><author><name>Podi Mahaththaya</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh6.googleusercontent.com/-M18Iizbumaw/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAAAA/qXXob25_h0o/s512-c/photo.jpg'/></author><generator version='7.00' uri='http://www.blogger.com'>Blogger</generator><openSearch:totalResults>9</openSearch:totalResults><openSearch:startIndex>1</openSearch:startIndex><openSearch:itemsPerPage>100</openSearch:itemsPerPage><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-4678210335927274615.post-3044077042202084704</id><published>2012-02-03T18:39:00.000-08:00</published><updated>2012-02-03T18:39:52.681-08:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='මගෙ තනිකම‍'/><title type='text'>නිදහස සහ නුඹ</title><content type='html'>අද පෙබරවාරි 4ලු.&lt;br /&gt;හැමෝටම නිදහස හිමිවෙලාලු&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;හරි අගේට හැමෝම නිදහස සමරනවා&lt;br /&gt;ජාතික කොඩි දාගෙන වාහන වල උජාරුවට යනව&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;නුඹත් අද නිදහස සමරණව නේද&lt;br /&gt;මම තනියම, තට්ට තනියම හිරවෙච්ච සිතුවිලි තුල විනිවිද පෙනෙන &lt;br /&gt;අසුන්දර වූ කටුක සත්‍ය නම් වියෝ දුකින් පෙලෙනව... &lt;br /&gt;ඉතිං මට කොයින්ද නුඹට තරම් නිදහසක්.&lt;br /&gt;නුඹ මගෙන් නිදහස් වීමත් සමරණව නැතැයි....&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/4678210335927274615-3044077042202084704?l=podimahaththaya.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/feeds/3044077042202084704/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/2012/02/blog-post.html#comment-form' title='1 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/4678210335927274615/posts/default/3044077042202084704'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/4678210335927274615/posts/default/3044077042202084704'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/2012/02/blog-post.html' title='නිදහස සහ නුඹ'/><author><name>Podi Mahaththaya</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh6.googleusercontent.com/-M18Iizbumaw/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAAAA/qXXob25_h0o/s512-c/photo.jpg'/></author><thr:total>1</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-4678210335927274615.post-4218564913959112615</id><published>2012-01-21T19:14:00.000-08:00</published><updated>2012-01-21T19:14:20.604-08:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='මගෙ තනිකම‍'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='පබැඳූම්'/><title type='text'>හිඩැස</title><content type='html'>&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-Rha5pOLUFE4/TWf6_W10ZrI/AAAAAAAAC1w/zLNU1WpsBfM/s1600/teen_with_hole_in_the_heart_214121321.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="http://2.bp.blogspot.com/-Rha5pOLUFE4/TWf6_W10ZrI/AAAAAAAAC1w/zLNU1WpsBfM/s320/teen_with_hole_in_the_heart_214121321.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;මගෙ හදවත සම්පූර්නෙන්ම පිරිලයි තිබුනෙ&lt;br /&gt;ඒත් උඹ හදවතේ ලොකු හිඩැසක් හදාගන ඒකට රිංගුව&amp;nbsp; &lt;br /&gt;උඹ හදවත හාරනකොට මම හිතුවෙ නෑ ඒක මෙහෙම හිස්වේවි කියල&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;උඹ ලොකු හිඩැසක් තියල යන්න ගියාම එතන වෙච්ච අඩුව පුරවන්න &lt;br /&gt;මහා කුණාටුවක් ඇති වුනා... ඒ කුණාටුවට අහුවෙච්ච මගේ සේරම දේපොළ මටම නැතිවුනා...,&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;රික්තය නිසා පීඩන අවපාතයකට ගොදුරු වුන මම....&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/4678210335927274615-4218564913959112615?l=podimahaththaya.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/feeds/4218564913959112615/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/2012/01/blog-post.html#comment-form' title='3 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/4678210335927274615/posts/default/4218564913959112615'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/4678210335927274615/posts/default/4218564913959112615'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/2012/01/blog-post.html' title='හිඩැස'/><author><name>Podi Mahaththaya</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh6.googleusercontent.com/-M18Iizbumaw/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAAAA/qXXob25_h0o/s512-c/photo.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://2.bp.blogspot.com/-Rha5pOLUFE4/TWf6_W10ZrI/AAAAAAAAC1w/zLNU1WpsBfM/s72-c/teen_with_hole_in_the_heart_214121321.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>3</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-4678210335927274615.post-3830415115283417305</id><published>2012-01-21T03:24:00.000-08:00</published><updated>2012-01-21T03:24:19.801-08:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='මගෙ තනිකම‍'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='පබැඳූම්'/><title type='text'>තනිකමට 1.</title><content type='html'>&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://thechosenchick.files.wordpress.com/2010/12/alone_by_hidden_target.jpg?w=400&amp;amp;h=300" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="240" src="http://thechosenchick.files.wordpress.com/2010/12/alone_by_hidden_target.jpg?w=400&amp;amp;h=300" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;තට්ටතනියම හිටියකාලෙවත් මෙහෙම දැනුන්නෑ&lt;br /&gt;අද උඹ මා ලඟ නැතිව දැනෙන පාළුව මකන්න මුලු ෆේස්බුකියටම බෑ&lt;br /&gt;උඹ යන්න ගියාට, උඹව නවත්තන්න උත්සාහ නොකරපු මම&lt;br /&gt;අද උඹ නැවතුනානම් කියල සිය සැරේට හිතනවා.... &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ඒ උඹව තියාගන්න මට උවමනාවක් නොතිබ්බට මට ඕන වුන නිසා...&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/4678210335927274615-3830415115283417305?l=podimahaththaya.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/feeds/3830415115283417305/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/2012/01/1.html#comment-form' title='6 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/4678210335927274615/posts/default/3830415115283417305'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/4678210335927274615/posts/default/3830415115283417305'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/2012/01/1.html' title='තනිකමට 1.'/><author><name>Podi Mahaththaya</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh6.googleusercontent.com/-M18Iizbumaw/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAAAA/qXXob25_h0o/s512-c/photo.jpg'/></author><thr:total>6</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-4678210335927274615.post-6813645280144643802</id><published>2011-12-21T08:41:00.000-08:00</published><updated>2011-12-21T08:41:00.127-08:00</updated><title type='text'>කලක් ඇවෑමෙන්</title><content type='html'>පොඩි මහත්තයගෙ සිතුවිලි නිම්නය, &lt;br /&gt;දැන් නම් මතක නැතුව ඇති. කමක් නෑ. හිතළු සටහන මතක තියාගන්න. &lt;br /&gt;මේ පොඩි මහත්තය අකුරු කරන පරණ තැනම අලුත් නවාතැන. &lt;br /&gt;අවුරුද්දකටත් වැඩි කාලයකට පස්සෙ මෙතනට එන්න හිතුන. මගෙ සිතුවිලි මගේම තැනක පල කරන්න උවමනා නිසා. පොඩි මහත්තය (මම) තමංගෙම නවාතැනට ආපහු ආව. හිතේ ඇති වුන හිතළු වල ඉදල බොහෝමයක් දේ. දැනුම විනෝදය හාස්‍ය... මේ හැම දෙයක්ම එකතු කරගන පොඩි මහත්තයට යලිත් බ්ලොග් අවකාශයේ ස්වාධීන ක්‍රීඩකයෙක් වෙන්න ආස හිතුන.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;එතකොට මම කොහෙද පහුගිය කාලෙ හිටියෙ. මම හිටියෙ මෙන්න මෙතන &lt;a href="http://abc-de-z.blogspot.com/"&gt;අක්ෂර&lt;/a&gt; අකුරු කරපු ගොන්නෙ තවත් එකෙක් විදියට. තවමත් එතන ඉන්නවා.&amp;nbsp;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;අන්තර්ජාලය හරි අපූරු නවාතැනක්. සිතුවිලි වලට නිදහසේ සැරිසරන්න ඉඩ දෙන්න පුලුවන් නවාතැනක්. අපේම තැනක්. අනුංගෙ තැනුත් අපේ වෙච්ච හරිම අමුතු තැනක්. ඒ අවකාශයේ අපේම හිතළු වලට ප්‍රකාශ මාධ්‍යක් සපයනව. නොමිලයේම.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;මේක කාලයක්ම දූවිල්ලෙන් වැහිල යට වෙලා දිරාපත් වෙලා තිබුන තැනක්. අලුතින් පාට ගාල ලස්සන කරල ගන්න තමයි උත්සාහය. හරියට මගෙ හිත වගේම.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;පොඩ්ඩ කලිං ලියපු ලිපි කීපයක් මෙකේ තවම තියනව. බලන්න පුලුවන් මෙතනින්.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;1&lt;a href="http://podimahaththaya.blogspot.com/2009/10/blog-post.html"&gt;.වයිස්මාන්ගේ වාසනාවන්තයෝ 1&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;2.&lt;a href="http://podimahaththaya.blogspot.com/2009/10/2.html"&gt;වයිස්මාන් ගේ වාසනාවන්තයො 2&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;3.&lt;a href="http://podimahaththaya.blogspot.com/2010/01/blog-post.html"&gt;ධනාත්මක චින්තනයෙන් පමනක් අරමුණු ජයගත හැකිද?&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/4678210335927274615-6813645280144643802?l=podimahaththaya.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/feeds/6813645280144643802/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/2011/12/blog-post.html#comment-form' title='3 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/4678210335927274615/posts/default/6813645280144643802'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/4678210335927274615/posts/default/6813645280144643802'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/2011/12/blog-post.html' title='කලක් ඇවෑමෙන්'/><author><name>Podi Mahaththaya</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh6.googleusercontent.com/-M18Iizbumaw/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAAAA/qXXob25_h0o/s512-c/photo.jpg'/></author><thr:total>3</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-4678210335927274615.post-9033006771943232628</id><published>2010-05-10T08:54:00.000-07:00</published><updated>2011-12-21T08:47:52.205-08:00</updated><title type='text'>පොඩි මහත්තයත් කවි මඩුවට ගොඩ වදී....</title><content type='html'>&lt;br /&gt;ඕං කොල්ලනෙ කෙල්ලනේ, පොඩිමහත්තයත් හිතුවා කවි මඩුවට ගොඩ වදින්න ඕනයි කියල. පහු ගියකාලෙ හුඟාක් වැඩ තිබුනු හන්ද මේ පැත්ත ගැන විපරං කොරන්නත් බැරි උනා නෙව. වෙනසක් වෙලත් නෑ වගේ...&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ආ.. කවි කියන කොටයි මතක් උනේ. පොඩි මහත්තයටනම් ඒ හැටි කවි කියන්න හැකියාවක් නෑ ඕං. පද 4ක් ගලපනවා කියන එකත් සෙල්ලං වැඩක් යැ.. හැබැයි ඉතිං ඇස් වහක් කටවහක් නෑ, මේ සිංහල බ්ලොග් අවකාසේ ඕන තරං කවි කාරයො කවිච්චියො, අප්පට සිරි වැරදුනා නේද බොලං, කවියො කිවිඳියො ඉන්නවා....&lt;br /&gt;එහෙම කිවුවම හරිනේ.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;මේ පැත්තකට වෙලා මඩ බාල්දියක් ගහල ඉන්නයි මං හිතං උන්නේ. ඒත් අලේ &lt;a href="http://magethanikama.blogspot.com/"&gt;පබලු නගා&lt;/a&gt; ගේ බලවත් ඉල්ලීම පිට ඕං පොඩියත් ආවා කවි මඩුවට කවියක් දකක් ගැට ගහන්න කියල.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="text-align: center;"&gt;කඩේ පිලේ කවි මඩුවක් ගැන කසුකුසුවක් යනවා&lt;br /&gt;සුප්‍රසිද්ද කවි කා‍රයො එහි එන බව කතා උනා&lt;br /&gt;යන්නට ඕනා බලන්න මොකද්ද මේ මඩුව කියා&lt;br /&gt;කවි කියන්ට කවි අහන්ට ගොඩ වදින්න ඔබත් එදා...&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;කොහෙමද පොඩ්ඩගෙ ගොරෝසු කවි, කවි කිවුවට කතාවක්ද මංද හි හි... කමක් නෑ මොකක් හරි, ඕං 13, 14, 15, 16, දවස් වලදි &lt;a href="http://kavimaduwa.lankeeya.lk/"&gt;කවි මඩුවට&lt;/a&gt; ගොඩවැදිල හූවක් කියල සද්දයක් දාල යමු එහෙනම්....&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/4678210335927274615-9033006771943232628?l=podimahaththaya.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/feeds/9033006771943232628/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/2010/05/blog-post.html#comment-form' title='7 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/4678210335927274615/posts/default/9033006771943232628'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/4678210335927274615/posts/default/9033006771943232628'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/2010/05/blog-post.html' title='පොඩි මහත්තයත් කවි මඩුවට ගොඩ වදී....'/><author><name>Podi Mahaththaya</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh6.googleusercontent.com/-M18Iizbumaw/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAAAA/qXXob25_h0o/s512-c/photo.jpg'/></author><thr:total>7</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-4678210335927274615.post-3521248527173089377</id><published>2010-01-30T20:58:00.001-08:00</published><updated>2010-03-24T23:58:20.996-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='සිතන්නට යමක්.'/><title type='text'>ධනාත්මක චින්තනයෙන්ම පමණක් අරමුණු ජයගත හැකිද?</title><content type='html'>දිගු නිහැ‌ඬියාවකට පසු නැවතත් ලිපියක් ලයන්නට යෙදුනි. දිගු කාලයක් අලුතින් යමක් එක් කිරීමට නොහැකි වීමට සිදුවූයෙ, ලියන්නට තරම් වූ යමක් සොයාගැනීමට අපහසුවීම හා, ලිවීමට කාලයක් නොවීම නිසයි. නමුත් කෙසේ හෝ එම බාධකද ජය ගෙන මෙම ලිපිය පළ කිරීමට ඉඩහසර සලසාගන්නා ලදී.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;මෙහිපළවන්නෙ GO සඟරාවට "දිනිති අභයවර්ධන" විසින් සම්පාදනය කර තිබූ ලිපියක්. ධනාත්මක චින්තනය පිළිබඳව වූ හුදු මත බැහැර කරනු වස් මෙම ලිපියෙන් කතිකාවතක් ගොඩනගා ඇත.&lt;br /&gt;&lt;div style="text-align: center;"&gt;*********************&lt;br /&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;&lt;a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://2.bp.blogspot.com/_mv_OktKhKWk/S2Ui7-CnT9I/AAAAAAAAABA/ENp76Nhkipw/s1600-h/8228_143895302945_640197945_2758890_6851741_n.jpg"&gt;&lt;img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 345px; height: 231px;" src="http://2.bp.blogspot.com/_mv_OktKhKWk/S2Ui7-CnT9I/AAAAAAAAABA/ENp76Nhkipw/s320/8228_143895302945_640197945_2758890_6851741_n.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5432786939153960914" border="0" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;මානසික සෞඛ්‍ය සංවර්ධනය කිරවීමට සිතුවිලි තුළ ධනාත්මක සහ සුභවාදී  ආකල්ප ඇතිකිරීම මගින් කෙනෙකුට කළ නොහැක් යමක් නැතැයි සිත තුළ තුළ තැන්පත් කර එමගින් පුද්ගලයා දියුණුව කරා ගෙනයාම සිදුකරනු ලබයි. නමුත් එපමනකිනම කටයුත්තක් කළ හැකිද යන ගැටළුව බහෝ දෙනෙකුට තිබේ.&lt;br /&gt;ධනාත්මක හෝ පෞරුෂ සංවර්ධනයට අනුව නම් සිතූ පමණින් තමන්ට කළහැකි දෙයක් නොවීමට කරුණු කිහිපයක් බලපායි. ඒඅනුව පළමුව තම පරමාර්ථය, සිතුවිල්ල, බලාපොරොත්තුව හෝ අරමුණ යහපත් එකක් විය යුතුය. විශේෂයෙන්ම පුද්ගලයකුට තම අරමුණු මුදුන් පමුනුවා ගැනීමට ඉහල මානසික මට්ටමක් තිබිය යුතුය. මුලිකම අඩිතාලම වන්නෙ එයයි. "yes I can" , "We can do it" වැනි ධනාත්මක වදන් පවසමින් කෑගැසූ පලියට තම අරමුනු කරා එළබිය නොහැකි බව පවසන්නවුන් එ පිලිබදව නොදන්නා අයයි.  යාචකයකුට රටක ජනාධිපති වීමට  හැකිද යන්න ගැටළුවකි. ඔහුට එම සිතුවිල්ල තිබූ පමනින් ඒ කරා එළබිය නොහැකි විය හැක. නමුත් පුදගලයකුගේ මනසික මට්ටම ඉහල ට්ටමකට ගෙන ඒම සඳහා නිතර නිතර 'මට පුළුවන්', 'yes I can' වැනි වදන් කයවීම, සිතීම බලපානු ඇතැයි මනෝවිද්‍යාඥන් පවසා තිබේ. නමුත් එය නිසියාකාරව පුහුණුවීම පිළිබඳ ගැටළුවක් වැඩිදෙනෙකුට පවතී.&lt;br /&gt;අන්තිම දුගීව සිටි අයද ලොව දියුණු තත්වයට පත්වී ඇති බවට සාධක පවතී. එ සඳහා ඔවුන්ගෙ මානසික මට්ටම ඉහල තලයක තිබූ බව පර්යෙෂණ තුලින් සනාථ වී තිබෙ. මීට කදිම නිදසුනක් වන්නෙ හිටපු ඇමරිකා එක්සත් ජනපද ජනාධිපති වරයකු වූ එබ්‍රහමි ලින්කන්  මහතාය.&lt;br /&gt;ඔහු මුඩුක්කු පරිසරයක ඉපදුන දඩයක්කරුවකුගෙ පුතකු විය. ඔහුට රටේ ඉහල තැනකට යාමට අවශ්‍යතාවයක් තිබිණි. මෙහිදි පෙනෙනුයේ මෙවැනි මුඩුක්කු පරිසරයක හැදී වැඩුන කුඩා දරුවෙකුට එම රටේ ඉහල ස්ථානයකට යාම විශ්වාස කළ නොහැකි කරුණක් ලෙසය. නමුත් එම විශ්වාසය දැඩි ලෙස ඔහු තුල තිබින. නමුත් ඔහු රටේ ජනපති වීමට යයිම සිතා ක්‍රියා කලේ නැත. ඊට හේතුව එය තමන්ගේ සිත රවටාගැනීමක් වන නිසාය. නමුත් ඔහු තමන් කෙදිනක හෝ පළමු 'මහජන සේවකයා' වන බව සිතුවේය. පසු කලෙක කුලීකරුවකු වීම නිසා මහජන සේවකයකු වීම ඔහුට අපහසු නොවිනි. ඒතරමටම ඔහුට මහජන සේවකයකු වී කටයුතු කර පුරුද්දක් තිබිණි.&lt;br /&gt;සාමාන්‍ය මිනිසුන් ගෙ පුරුද්දක් වන්නෙ තමාට කිසියම් අරමුණක් තිබේ නම් ඒ පිළිබඳ කිසිදු විශ්වාසයක් නොමැති වීමයි. නිදසුනක් ලෙස ඔබ ලබන වසරේ මෝටර් රථයක් මිලදී ගැනීමට සිතා සිටී නම් ඇතැමුන් ඔබෙන් ඒ පිළිබඳ විමසූ විට පිළිතුර වන්නෙ "එහෙම හිතාගෙන ඉන්නවා, ඒත් හරියටම කියන්න බෑ" ආදී වශයෙනි. මින් අදහස් වන්නේ එම අරමුණ කරා ගමන් කිරීමට කිසිදු විශ්වාසයක් ඔබ තුළ නොවන බවයි.&lt;br /&gt;ඒ අනුව යාචකයකු වුවද කියව කියවා සිටීමෙන් ඵලක් නැත. ඒ සඳහා දැඩි විශ්වාසයක් තිබිය යුතුය. &lt;span style="font-weight: bold;"&gt;විශ්වාසය&lt;/span&gt; යනු සියල්ලම පණ ගන්වන ප්‍රධානම යන්ත්‍රයයි. ඔබ අවශ්‍ය ස්ථානය රැගෙන යාමට මෙය අත්‍යවශ්‍යම අංගයක් වේ. නමුත් එය පමණක් ප්‍රමාණවත් නොවේ. කැපවීම සහ ක්‍රියාත්මක වීමද ඒ අයුරින්ම තිබිය යුතුය. ඒ නිසා මේ සියල්ල එක හා සමානව තිබිය යුතුය. ක්‍රියාත්මක වීම නොමැති වුවහොත් බලය 0 කි. මේ නිසා අරමුණු ජය ගැනීමට මෙම අංග එක සමානව යා යුතුමය.&lt;br /&gt;කෙනෙකුට ලඟාවිය නොහැකි යයි සිතන ලෝකයට අපි සිහිනයක් යයි කියමු. නිදසුනක් ලෙස මග තොටේ යන විට දකින මිල අධික සුඛෝපබෝගී රථයක් දුටු විට එය වර්ණනා කර එය තමාටනම් සිහිනයක් බව පවසයි. එසෙ සිතා එය තමාට සදාකාලික සිහිනයක් බව සිතෙ තැන්පත් කර ගනී. මෙවැනි සිතුවිලි බොහෝ සෙයින් සිතට කා වදින බව මනෝ විද්‍යාවට අනුව සොයා ගෙන ඇත. ඒ අනුව සිතුවිලි තුළ ඇති බලවත් බව නිසාම මෙවැනි සෘනාත්මක අසුභවාදී සිතුවිලි මගින් පුද්ගලයකු එම අරමුණු කරා ගෙන යාම වලකනු ලබයි. මේ නිසා සිහින මැවීම පමණක් ම ප්‍රමානවත් නොවේ. එය යහපත් එකක් නම් සිහිනය සැබෑ කර ගැනීමට දැඩි විශ්වාසයෙන් යුතුව කැප වී ක්‍රියා කළ යුතුය. කිසියම් අරමුණක් උදෙසා සිතේ ඇතිවන පළමු සිතුවිල්ල ඉතා බලවත් බව මින් පැහැදිලි කෙරේ. මේ නිසා එය නිසියාකාරව ක්‍රියාවට නැංවීම වැදගත් වේ. ඔබ ඔබේ අරමුණ කරා ක්‍රියාත්මක වීම දියාරු සිතුවිල්ලක් කර නොගත යුතුය. එනම් එබේ අරමුණ ලබන වසරේ මෝටර් රථයක් මිලදී ගැනීමට නම් සිතුවිල්ල ඇතිවූ මොහොතේ සිට ඒ සඳහා කැපවී ක්‍රියා කිරීම ඇරඹිය යුතුය. වැටුපෙන් සිථීර මුදලක් ඉතිරි කරීම, අමතර රාජකාරි වැඩ කර අමතර මුතලක් උපයා ගැනීම, තමා කරන රාජකාරියට අමතර මුදල් ඉපයීමක් සිදුකිරීම යනාදි ක්‍රම ඇසුරින් ඒ සඳහා කැපවී ක්‍රියා කළ යුතුය.  ඒ සඳහා නොසැලී මානසික ඒකාග්‍රතාවයකින් කටයුතු කළ යුතුය.&lt;br /&gt;තමාට ඇති අභියෝග කෙතරම් භයානක ඒවා වුවද තමා කෙසේ හෝ ඒවා ජය ගන්නා බව සිතමින් එම සිතුවිල්ල කිසිදු වෙනසකට භාජනය නොකර එහිම එල්බ ගෙන සිටීමේ හැකියාව තිබිය යුතුය. හිටපු ඇමරිකානු ජනාධිපති එබ්‍රහම් ලින්කන් මහතාද ජනාධිපතිවරයෙක් වීමට පෙර බොහෝ වාර ගණනක් පරාජය වූ බව ඔබ දන්නවාද?.&lt;br /&gt;ඒ තරම් උත්සහය ලද අයකු ජනපති කෙනෙකු වූවා නම් ඔබේ අරමුණ කරා යාම එතරම් අපහසු නැති බව සිතිය යුතුය. නිතරම මෙවැනි සුභවාදී  ආකල්ප සහිතව 'මට පුළුවන්' යන හැඟීම පෙරදැරිව කටයුතු කිරීම වැදගත් බව කියැවෙන්නෙ මේ නිසාය. ඔහු තමා ලැබූ පරාජය තුලින් ජයග්‍රහණයට අවශ්‍ය පන්ණරය ලබා තිබිනි.&lt;br /&gt;තවත් වැදගත් කරැණක් වන්නෙ තමාට නිවැරදි ස්වයං තීරණ ගැනීමේ හැකියාවයි. තමා කුමන හෝ අරමුණක් කරා ගමන් කිරීමේදී අවට සිටින පිරිස ඒ පිළිබඳ අනාවැකි පළ කිරීම සාමාන්‍ය සිදුවීමකි. "ඕක කරන්න පුළුවන් වෙයිද?", "ඕක හරිම අමාරු වැඩක්", "මෙක ඔයාට ගැලපෙන්නෙ නෑ" ආදී වශයෙන් විවිධ අදහස් පළ කරයි.&lt;br /&gt;තමාගෙ අරමුණේ සිතුවිල්ලේ වටිනාකම තමා විසින්ම වටහා ගන්න. ඔබේ සිතුවිල්ලේ වටිනාකම බාහිර සමාජයට තක්සේරු කිරීමට ඉඩ නොදෙන්න. නමුත් මේ සියල්ල ඒ අයුරින්ම ක්‍රියාවට නංවා කටයුතු කළද තම අරමුණ ඒ අයුරින්ම ඉටු කර ගැනීමට අසමත් වුවහොත් එතැනින ජීවිතයේ සියල්ල හමාර යයි සිතීම පළමු වරදය. එවැනි අවස්ථාවක ලෝකයා දුෂ්ඨය, සියල්ල හමාර විය ආදී වශයෙන් ලෝකයාට දොස් නැගීම ඉතාම නිෂ්ඵල කටයුත්තකි. තමාට අවශ්‍ය මාර්ගය වැසී ගියද ඒ හරහා හෝ වෙනත් පැතිකඩකින් යා හැකි මාර්ග ඕනෑ තරම් විවෘත්තව ඇති බව වටහාගන්න. කළ යුත්තේ එක් අරමුණක එල්බගෙන ක්‍රියා කර එය විනාශ වූ පමණින් තමන්ද විනාශවීම නොවන බව ඔබ තේරුම්ගත යුතුය.&lt;br /&gt;සිතුවිල්ල තුළින් පමණක් තමා නිතර නිතර ඒ පිළිබඳ මෙනෙහි මන්ත්‍රයක් මෙන් එය කියවීමෙන්ද ඒ අරමුණ කරා යාමට යම් ජවයක් ලැබෙන බව මනෝවිද්‍යාත්මකව සොයාගෙන ඇත. මේ නිසා වැදගත් වන්නේ තමන්ගේ අරමුණ ජය ගැනීම සඳහා නිසියාකාරව කටයුතු කිරීමයි. ධන චින්තනයට අනුව හෝ සුබවාදී ආකල්පයන්ට අනුව අරමුණක් ජය ගැනීමට 'මට පුළුවන්' යන හැඟීම පමණක් ප්‍රමාණවත් නොවන බව නම් සත්‍යයක් බව පිළිගත යුතුය.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;මෙම ලිපිය පිළිබඳ ඔබේ අදහස් දැක්වීම මම මහත් සේ දිරිගන්වන්න කරුණක් වේ.&lt;br /&gt;තවත් ලිපියකින් ඔබ හමුවන තෙක් ඔබට වාසනාවන්ත අනාගතයක්....  &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/4678210335927274615-3521248527173089377?l=podimahaththaya.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/feeds/3521248527173089377/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/2010/01/blog-post.html#comment-form' title='2 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/4678210335927274615/posts/default/3521248527173089377'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/4678210335927274615/posts/default/3521248527173089377'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/2010/01/blog-post.html' title='ධනාත්මක චින්තනයෙන්ම පමණක් අරමුණු ජයගත හැකිද?'/><author><name>Podi Mahaththaya</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh6.googleusercontent.com/-M18Iizbumaw/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAAAA/qXXob25_h0o/s512-c/photo.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://2.bp.blogspot.com/_mv_OktKhKWk/S2Ui7-CnT9I/AAAAAAAAABA/ENp76Nhkipw/s72-c/8228_143895302945_640197945_2758890_6851741_n.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>2</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-4678210335927274615.post-5640165735275632827</id><published>2009-10-18T04:11:00.000-07:00</published><updated>2010-03-24T23:49:32.687-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='සිතන්නට යමක්.'/><title type='text'>වයිස්මාන්ගේ වාසනා වන්තයෝ...2...</title><content type='html'>&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-family:'Century Gothic',monospace;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"&gt;&lt;i&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;මෙය රිචඩ් වයිස්මාන් නම් පර්යේෂකයා විසින් ''&lt;/span&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;වාසනාවේ විද්‍යත්මක පසු බිම&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;'' පිළිබඳ කරන ලද &lt;/span&gt;&lt;a href="http://podimahaththaya.blogspot.com/2009/10/blog-post.html"&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;පර්යේෂණයක ප්‍රතිපලය පිළිබඳ පලවූ ලිපියේ &lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;  දෙවන අදියර ලෙස ඉදිරිපත් කරමි...&lt;/span&gt;&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style=";font-family:'Century Gothic',monospace;font-size:100%;"  &gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;font-size:13px;" &gt;&lt;i&gt;&lt;br /&gt;&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-family:'Century Gothic',monospace;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;&lt;b&gt;සිදුවීමක් දකින වෙනස් ආකාරය!!&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-family:'Century Gothic',monospace;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;වාසනාවන්තයින් හා අවාසනාවන්තයින් අතර වයිස්මාන් දුටු තවත් වෙනසක් වූයේ අවාසනාව මේ දෙපිරිස දකින වෙනස් ආකාරයයි.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-family:'Century Gothic',monospace;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;වයිස් මාන මෙය පරීක්ෂා කර බැලීමට සිතුවේය.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-family:'Century Gothic',monospace;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;වාසනාවන්තයා/අවාසනාවන්තයා දැන් සිටින්නේ බැංකුවක් තුළ යයි සිතන්න. හදිසියේම ආයුධ සන්නද්ධ කොල්ල කරුවෙක් බැංකුවට කඩාවදී.කොල්ල කරු මෙල්ල කිරීමට ආරක්ෂක නිලධාරීන් වෑයම් කරන අතරතුර හදිසියේම පිටවන වෙඩිල්ලක් ඔහුගේ උරහිසෙහි වැදී තුවාල වෙයි. &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-family:'Century Gothic',monospace;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;තුවාල කරු අවාසනාවන්තයකුනම් ඔහු සිතන්නෙ ''&lt;/span&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;තමා බැංකුවේ සිටියදී මංකොල්ලයක් සිදුවීමත්, තුවාල ලැබීමත් තමාගේ නරක වෙලාවට/අවාසනාවට සිදුවූවක් බවයි.''&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-family:'Century Gothic',monospace;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;තුවාලකරු වාසනාවන්තයකුනම් ඔහු සිතන්නෙ ''&lt;/span&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;හොඳ වෙලාවට උරහිසට වැදුනෙ, බැරිවෙලාවත් ඔලුවට එහෙම වැදුන නම්...''&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;  &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-family:'Century Gothic',monospace;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;මේ ආකාරයේ සිතුවිලි මිනිසුන් තුළ තමා වාසනාවන්තයකු යන හැඟීම ඇති කිරීමටත්, උසස් බලාපොරොත්තු ඉදිරියටද පවත්වා ගැනීමට ද රුකුල් දෙයි.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-family:'Century Gothic',monospace;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-family:'Century Gothic',monospace;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;අවසාන ප්‍රතිඵලය...&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-family:'Century Gothic',monospace;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"&gt;වයිස්මාන් විසින් සිදුකරන ලද පර්යේෂනයේ ප්‍රථිපලයෙන් හෙලිවූයේ පුද්ගලයාගේ හැසිරීම සහ සිතුවිලි ඔහුගේ/ඇයගේ වාසනාව/අවාසනාවට කසේ  කෙසේ බලපායිද යන්නයි.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-family:'Century Gothic',monospace;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"&gt;මෙහිදී එකිනෙකා බැගින් සම්මුඛ පරීක්ෂණයට කැඳවා ප්‍රශ්නාවලියක් ඉදිරිපත් කලේය. ජීවිතයේ ප්‍රධාන අංශ 6ක් සම්බන්ධයෙන් ඔවුන්ගේ ආකල්ප පරීක්ෂා කරන ලදී. පසුව වයිස්මාන්, ඔවුන්ට ජීවිතයේ මීට වඩා හොඳ අවස්ථා උදාකර ගත හැකිව තිබූ හැටි, අවාසනාව ඉදිරියේ එයට වඩා සුබවාදීව හැසිරිය යුතු හැටි ආදී &lt;b&gt;&lt;i&gt;වාසනාවන්තයින්ගේ මූලධර්ම&lt;/i&gt;&lt;/b&gt;  ඔවුන් එකිනෙකාට පහදා දුන්නේය. අවාසනාවන්තයෝ මේවා පිළිගෙන අත්හදා බැලීමට මසක කාලයක් ඉල්ලා සිටියහ. &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: bold; line-height: 20px;font-family:'Century Gothic',monospace;" &gt;ප්‍රථිලය විශ්මය ජනක විය!!!&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-family:'Century Gothic',monospace;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"&gt;80% පුද්ගලයෝ තම ජීවිත වඩාත් ප්‍රීතියෙන් හා තෘප්තියෙන් ගත කරමින් සිටියහ. ඔවුන්ගේ ජීවිත පෙරට වඩා &lt;b&gt;වාසනාවන්ත&lt;/b&gt; වී තිබුනි. &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-family:'Century Gothic',monospace;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"&gt;එක් තැනැත්තියක් තව දුරටත් අවාසනාවන්තියක් ලෙස හැඳින් වීමට වයිස්මාන් හට නොහැකි වූයේ ඇය තම වාසනාව ගැන පමණක් සිතමින් සිටි නිසාය. දිනක් සාප්පු සවාරියේ යෙදී සිටියදී ඇය ඉතා ප්‍රිය කරන ඉතාම වටිනා ඇඳුමක් නෙත ගැටුනි. එදින එය මිලදී ගැනීමට නොහැකි වීමෙන් බලාපොරොත්තු කඩ වීම වෙනුවට, ඇය එම සාප්පුවේම තිබූ එයට වඩා සිත්ඇදගන්නා සුළු ඇඳුමක් තිබෙනු සොයා ගත්තාය. එය මුල් එකට වඩා මිලෙන්ද අඩු එකකි. මෙවැනි සිදුවීම් ඇය වඩා ප්‍රීතිමත් තැනැත්තියක් බවට පත්කර තිබිණි.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-family:'Century Gothic',monospace;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-family:'Century Gothic',monospace;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"&gt;&lt;b&gt;වාසනාව සහ අවාසනාව, සිතිවිලි හා හැසිරීම් මගින් මනාව පාලනය වන ආකාරය ඇගේ අත්දැකීමෙන් පෙනේ. වාසනාවේ බලය අප කාටත් ලබාගත හැකි දෙයක් බවට මෙය කදිම සාක්ෂියකි.    &lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-family:'Century Gothic',monospace;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-family:'Century Gothic',monospace;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="line-height: normal; white-space: pre;font-family:Arial;" &gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;වයිස්මාන්ගේ වාසනා වන්තයෝ මැයෙන් පළ වූ මෙම ලිපිය මෙතෙකින් නිමා වේ. ඔබගේ අදහස් මා නිතැනින්ම&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-family:'Century Gothic',monospace;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="line-height: normal; white-space: pre;font-family:Arial;" &gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;අපේක්ෂා කරන්නේ එය මාගේ ඉදිරි ගමනට බෙහෙවින් අත්වැලක් වන නිසාවෙන්මය.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-family:Arial;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="white-space: pre;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-family:Arial;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="white-space: pre;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;නැවත හර බර ලිපියකින් ඔබ හමුවන තෙක් මෙහි එන/යන ඔබ සැමට වාසනාවෙන් පිරුණු හෙට දිනක් වේවා!!!!!&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style=";font-family:'Century Gothic',monospace;font-size:100%;"  &gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;font-size:13px;" &gt; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/4678210335927274615-5640165735275632827?l=podimahaththaya.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/feeds/5640165735275632827/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/2009/10/2.html#comment-form' title='9 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/4678210335927274615/posts/default/5640165735275632827'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/4678210335927274615/posts/default/5640165735275632827'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/2009/10/2.html' title='වයිස්මාන්ගේ වාසනා වන්තයෝ...2...'/><author><name>Podi Mahaththaya</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh6.googleusercontent.com/-M18Iizbumaw/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAAAA/qXXob25_h0o/s512-c/photo.jpg'/></author><thr:total>9</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-4678210335927274615.post-4381785340070263234</id><published>2009-10-07T02:53:00.000-07:00</published><updated>2010-03-24T23:59:37.578-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='සිතන්නට යමක්.'/><title type='text'>වයිස්මාන්ගේ වාසනා වන්තයෝ...</title><content type='html'>&lt;a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://3.bp.blogspot.com/_mv_OktKhKWk/Ss3DkeE6OiI/AAAAAAAAAA4/7BCb5RVWU-8/s1600-h/Edit+ocean.jpg"&gt;&lt;img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 320px; height: 256px;" src="http://3.bp.blogspot.com/_mv_OktKhKWk/Ss3DkeE6OiI/AAAAAAAAAA4/7BCb5RVWU-8/s320/Edit+ocean.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5390179360348715554" border="0" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;i&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/i&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-style: italic;"&gt;මේ කියන්න යන්නෙ නවකතාවක් හෝ කෙටි කතාවක් නම් නොවේ. මෙය රිචඩ් වයිස්මාන් නම් පර්යේෂකයා විසින් ''&lt;b&gt;වාසනාවේ විද්‍යත්මක පසු බිම&lt;/b&gt;'' පිළිබඳ කරන ලද පර්යේෂණයක ප්‍රතිපලය පිළිබඳ පලවූ ලිපියක උපුටනයකි.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:small;"&gt;&lt;i&gt;&lt;br /&gt;&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;වාසනාව යනු අප සියළු දෙනාම බලා පොරොත්තු වන, එමෙන්ම සියල්ලන් සතු නොවන, පුදුම සහගත දේ කළ හැකි යයි විශ්වාස කරන, එය ලබා ගැනීමට ඔනෑම දෙයක් කිරීමට උත්සුක වන අපූරු බලයකි.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: bold;"&gt;වාසනාවන්තයිනගේ කැපී පෙනෙන ජීවිතය.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;&lt;span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"&gt; &lt;span class="Apple-style-span" style="white-space: normal;"&gt;අප ඇසුරු කරන ඇතැමුන් පැහැදිලිවම වාසනාවන්තයින් ලෙස පෙනීමත් අන්‍යන් එසේ නොවීමත් පිළිබඳ විද්‍යාත්මකව විමර්ශනය කිරීම සඳහා රිචඩ් වයිස්මාන් එම දෙකොටසම අයත් ස්වේච්ඡා සේවකයින් පිරිසක් ඇසුරු කළේය. වාසනා බලය පිළිබඳ ඔවුන් දෙපිරිසටම උපදෙස ලැබිණි. ඔවුන් ජීවිතයේ සෑම පියවරක්ම තාබා සිටි වයස අවු. 18-80ත් අතර ගැහැණු, පිරිමි දෙපත්ෂයේම අය වූහ. ඔහු මෙම පිරිස වසර 10ක පර්යේෂන කාලයකට ලක් කලේය.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;&lt;span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"&gt; &lt;/span&gt;ඔවුනතර සිටි වාසනාවන්තයින් තම ජීවිත ජයග්‍රහණය කරා ගෙනගොස් ඇත්තේ මූලික මූලධර්ම හෝ ප්‍රතිපත්ති සමූහයක් මත පිහිටා කටයුතු කිරීමෙන් බව ඉක්මනිනම සොයා ගැනීමට ඔහුට හැකිවිය. මෙම මූලධර්ම වූයේ &lt;b&gt;වාසි සහගත අවස්ථා දැඩි ලෙස ග්‍රහණය කිරීම, අනාගතය පිළිබඳ ස්වයං සැලසුම් සුබවාදී ආකාරයට නිර්මාණය කර ගැනීම හා අවාසනාව තමා අසල විටත්, එයින් පීඩා විඳින විටත් තාත්විකත්වය ඉත සිතින් පිළිගෙන නැවත ඉතා ඉක්මනින් ප්‍රකෘත්ති තත්වයට පත්වීමයි.&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;&lt;b&gt;වාසි සහගත අවස්තා දැඩි ලෙස ග්‍රහණය කිරීම.&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"&gt;වාසනාවන්තයින් හට එවැනි අවස්ථා නිරතුරුව හමුවෙයි, ලැබෙයි. අවාසනාවන්තයින් හට ඒවා නොදකියි, නොතකයි. &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:medium;"&gt;රිචඩි වයිස්මාන් එයට හේතුව සෙවීමට මෙම දෙපිරිස අතට එකම වර්ගයේ&lt;b&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"&gt;&lt;b&gt; &lt;/b&gt;පුවත්පත් ලබා දී, එහි ඇතුලත පිටු වල පින්තූර කොපමන තිබේ දැයි සෙවීමට නියම කළේය. අවාසනාවන්තයින් මුලු පුවත්පතම පෙරළමින් මිනිත්තු කිහිපයක් වැය කළහ. එහෙත් වාසනා වන්තයින් ඒ සඳහා වැය කලේ තත්පර කීපයක් පමණි.  ඒ මන්ද? එයට හේතුව දෙවන පිටු වේ ලොකු අකුරින් මෙසේ සටහන් කර තිබීමය. ''&lt;b&gt;ගණන් කිරීම නවත්වන්න, මෙම පුවත්පතේ ඡායාරූප 43ක් තිබේ.&lt;/b&gt;''  එහෙත් එය දුටුවේ වාසනාවන්තයින් පමණි. &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;දෙවන අවස්ථාවේදී පර්යේෂකයා විසින් පළමු පිටුවේ මැද හරියේ පහත දැන්වීම ඇතුලත් කර දෙපිරස අතට ලබා දුන්නේය. ''&lt;b&gt;ගණන් කිරීම නවත්වන්න. ඔබ මෙය දුටු බවත්, ඩොලර් 250ක් දිනාගත් බවත් පර්යේෂකයාට පවසන්න.&lt;/b&gt;'' අවාසනා වන්තයින්ට එයද මග හැරිනි.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;අවාසනාවන්තයෝ වාසි සහගත අවස්තා නිතර මග හරිති. ඔවුන් අවශ්‍ය දෙය තිබියදී එය දැක දැක වෙනත් මොනාදෝ සොයයි. වාසනා වන්තයෝ තමන්ට අවැසි දේ වහා ග්‍රහණය කර ගනී.&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;මෙසේ සිතන්න,&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;ඔබ ඇපල් වත්තක් මධ්‍යයේ පැල්පතක ජීවත් වෙයි. සෑම දිනකම ඔබ විසින් ඇපල් කූඩයක් පුරවාගත යුතුය. මුලින්ම ඔබට පෙනෙන ඔනෑම දිශාවකින් ඇපල් කූඩය ඉතාම ලේසියෙන් පුරවාගත හැක.  ඔබ ඇපල් වත්තක් මධ්‍යයේ ජීවත්වන නිසා නිතරම කූඩය පිරෙන්නේ ඒ අවට තිබෙන ඇපල් වලිනි. වත්තේ කෙලවරට වන්නට ඇති ගස්වල ඇපල් ඔබ නොදකී. කල්යත්ම වත්ත මැද ඇති ගස්වල ඇපල් හිඟ වේ. ඔබට කූඩය පෙර සේ පුරවාගැනීම අසීරු වේ. නමුත් ඔබ දිනපතාම ඇපල් වත්ත පුරා ඇවිද ඇපල් කැඩීමට පුරුදු වූවානම් ඔබට මෙම ගැටළුව මතු නොවේ. එසේ වූවා නම් ඔබේ කූඩය දිනපතාම ඇපල් වලින් පිරී තිබේ. &lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;වාසනාව සම්බන්ධයෙන්ද මෙය එක සේ අදාළය.   &lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="text-align: left;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  style="font-size:small;"&gt;මෙම පර්යේෂණය සම්බන්ධ තවත් ලිපියකින් හමුවෙමු. එතෙක් මෙම ලිපිය පිළිබඳ ඔබේ වටිනා අදහස් උදහස් දක්වීම මට මහත් සේ වැදගත්වේ..&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/4678210335927274615-4381785340070263234?l=podimahaththaya.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/feeds/4381785340070263234/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/2009/10/blog-post.html#comment-form' title='7 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/4678210335927274615/posts/default/4381785340070263234'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/4678210335927274615/posts/default/4381785340070263234'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/2009/10/blog-post.html' title='වයිස්මාන්ගේ වාසනා වන්තයෝ...'/><author><name>Podi Mahaththaya</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh6.googleusercontent.com/-M18Iizbumaw/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAAAA/qXXob25_h0o/s512-c/photo.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://3.bp.blogspot.com/_mv_OktKhKWk/Ss3DkeE6OiI/AAAAAAAAAA4/7BCb5RVWU-8/s72-c/Edit+ocean.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>7</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-4678210335927274615.post-9098059901709738219</id><published>2009-09-24T23:44:00.000-07:00</published><updated>2009-09-25T01:18:48.465-07:00</updated><title type='text'>පොඩි මහත්තයාගේ බ්ලොග් ආගමනය...</title><content type='html'>මම මේ බ්ලොග් කෙරුවාවට අලුතින් එකතු වෙන්න හිතුවා. මුලින්ම මම  බ්ලොග් කියවන්නයි පටන් ගත්තෙ. &lt;div&gt;ඉතික් ඉබේටම හිතුනා මගේම කියලා සටහනක් දාන්න ඕනෙ කියලා. ඒ විදිහට තමයි මේ කෙරුවාව පටන් ගත්තේ.&lt;/div&gt;&lt;div&gt;තාම පටන් ගත්තා විතරනේ. කියවන්න අය නැතුව මොනා දැම්මත් වැඩක් නෑනෙ. &lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span"   style="font-family:Arial;font-size:100%;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-size: 13px; white-space: pre;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial; font-size: 13px; white-space: pre; "&gt;පොඩි මහත්තයාගේ බ්ලොග් ආගමනය... ගැන හිතෙන දේ කියලා යන්න.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/4678210335927274615-9098059901709738219?l=podimahaththaya.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/feeds/9098059901709738219/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/2009/09/blog-post.html#comment-form' title='9 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/4678210335927274615/posts/default/9098059901709738219'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/4678210335927274615/posts/default/9098059901709738219'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://podimahaththaya.blogspot.com/2009/09/blog-post.html' title='පොඩි මහත්තයාගේ බ්ලොග් ආගමනය...'/><author><name>Podi Mahaththaya</name><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//lh6.googleusercontent.com/-M18Iizbumaw/AAAAAAAAAAI/AAAAAAAAAAA/qXXob25_h0o/s512-c/photo.jpg'/></author><thr:total>9</thr:total></entry></feed>
